28.Rész

         Sziasztok! Köszönöm a visszajelzéseket és támogatásaitokat. Tényleg nagyon jól szoktak esni, annak ellenére is, hogy néha nem értek veletek egyet. Felbecsülhetetlen az érzés, mikor alig párórája teszem ki a rész és már volt aki olvassa és pozitív véleményt ír..♥Köszönök Mindent Nektek!♥ A rész kicsit unalmasra sikeredett,de van egy ajánlatom..----> Ha szeretnétek, Ziall +18-ast leírom, és csak azután a rész után jön Hazza és Liam "kalandja" Dave-el. Aki támogatja ezt az ötletem az írja kommentbe, ha nem szeretnétek akkor nem lesz! <----jó olvasást!                                   

                                               Harry Styles 

- Nem akarom.- válaszolta, fájt a mondata, de ismerhetne már annyira, hogy tudja én ebbe a mondatába úgy se nyugodok bele. Elmosolyodva, néztem őt, ahogyan mellkasa előtt összefonja karjait. A vízből kiemelve jobb karomat, próbáltam utána nyúlni. Az apró vízcseppek a földre pottyantak, ez által megmaradt egy-egy helyen egy kis folt a barnában pompázó homokban. Tervem sikertelenül ért véget, sajnos nem tudtam elérni szerelmem karját, erre ő látszólag büszke is volt mivel halkan felkuncogott. 

- Ne játszd már a fejed!- hallottam Zayn hangját hátulról, erre én is hátra néztem. Louist figyelte, mosollyal az arcán és Niallel a nyakán. Szöszi barátom Zayn nyakán ült, ilyenkor meglátszik mennyire könnyű Niall annak ellenére, hogy folyton eszik.- Gyere, nem eszünk meg..- folytatta mondatát Zayn. Louisra kaptam tekintetem, ki levette magáról az alsót és a kerti székre hajtotta, majd megállt előttem. Ragyogtak kék szemei, vékony teste már az őrületbe kergetett. Fekete boxere megfeszült rajta, haja összekuszált volt felsőteste pedig tökéletes. Egy hirtelen mozdulattal elkaptam csuklóját, mivel most már közel állt hozzám, elérhető volt számomra. Csuklójától fogva a vízbe rántottam őt, hangosan felsikított, hangján érződött, hogy nevet is közben. Elég mély volt a medence én pedig váratlanul rántottam őt bele, így karját nem engedtem el, nehogy valami baja legyen. Alacsonyabb nálam olyan tizenöt centivel, bár lehet többel, így ő a mély vízbe simán belefulladhatott volna, hisz nem magától ugrott bele most. 

   Hátulról hallottam két barátom kacagós hangját, valóban vicces lehetett ez a jelenet, de szerintem Louis most még tuti nem tudna ezen nevetni.

- Na, látod már nem leszel vízköves..- nevetett Zayn, Louis megtörölte a víztől szemeit majd hátra fordult a fiúkhoz. 

- Kösz..- mosolygott gúnyosan majd felém fordult.- Te agyalágyult..!- nevetett, majd kezét kiemelve a vízből, lecsapott vele. Telibe találta arcomat a hideg vízzel, azonnal a szemeimhez kaptam két kezem, hogy megtörölhessem. Visszaadva azt, amit ő tett, én is lecsaptam őt, ezt követően ő is megtette még egyszer. Már fel se tűnt milyen hideg a víz, egyrészt sütött a nap, másrészt pedig jól éreztem magam Louis társaságában és nem tudott érdekelni a víz hőmérséklete. 

- Hazz...- mosolyogta nevem.- nézd!- mutatott hátra, tekintetem oda vezettem ahová ő. Zayn a luxus medence falának nyomta Niallt, egyik keze a szöszi csípőjén vándorolt a másik pedig a hajába. Mellkasuk egybeért, egyáltalán nem zavarta őket, hogy mi is egy légtérben vagyunk velük, falták egymást. Úgy csókolóztak, mint akik soha többet nem tehetik meg. 

- Mi is csinálhatnánk..- nyaltam végig ajkaimon a gondolatra, mennyire jó lett volna. Tudtam, hogy Lou nem fog belemenni, hisz egy pár órája mutattam meg neki, hogy milyen egy fiúval.

- Felejtsd el!- mosolyogva vállba ütött, közelebb akartam húzni magamhoz, de ekkor megjelent előttünk Liam, ideges tekintetével. Tudtam, hogy valami nagyon nagy baj lehet, mégis vártam, hogy hátha nincs semmi, csak arcjátéka most nem a legjobb. 

- Harry, gyere már!- beszélte idegesen, kérdően néztem rá, mire Louisra bökött, arra célozva, hogy előtte nem mondja.

- Mondd nyugodtan!- parancsoltam, mire Liam ideges kifújta magát. 

- Dave hív..Dolgunk van Hazza, tudod milyen..ha nem megyünk végük..Mennünk kell, Harry, szóval csókolgasd meg őt és menjünk...- érződött hangján, a feszültség, nem húzhattam az időt. Egy sajnálkozó pillantást vetettem Louis felé, ki értetlenül nézett rám. Átöltem őt, hogy nyakához bújhassak. Karjával körbefogta csupasz hátam, éreztem rajta, hogy tudja ki az a Dave.

- Nem lesz semmi baj...A szobába el leszel, még nem jövök..- nyugtatgattam. 

- De nagyon féltelek...Ne menj el..!

- Muszáj..Nem lesz semmi bajom, csak akkor ha nem megyek. Ne félts!

 Egy utolsó csókot adtam még a szobában Louisnak és elmagyaráztam neki, hogy semmi bajom nem történhet. Megmutattam neki, hogy a szobában hogyan kezelje a technikai dolgokat, hisz még nem vagyok ott vele el kell foglalnia magát. Bennem semmi féle félelem nem volt, tudtam, hogy Dave megint rám akar sózni egy piszkos munkát. Liammel még nem beszéltem erről, de úgyis elfog útközben mondani mindent, csak tartok attól, hogy Dave újra szemétláda lesz velünk. Sose fizet ki minket normálisan, csak akkor ha gyilkolunk is és én azt már nem akarom csinálni..így is megviselő volt az, hogy egyszer meg kellett tennem. Inkább elviselem, hogy szétrugdos, minthogy egy ember életét elvegyem valakitől.